-
A Model Context Protocol és a kódvégrehajtás forradalmasítja az AI-ügynökök hatékonyságát
Az AI-ügynökök külső rendszerekhez való kapcsolódása eddig egyedi integrációkat igényelt, ami megnehezítette a skálázhatóságot és sokszorozta a fejlesztési erőfeszítéseket. A Model Context Protocol (MCP) egy nyílt szabvány, amely egységes keretet kínál az ügynökök és a különféle eszközök, adatok összekapcsolásához. Az MCP bevezetése óta – 2024 novemberében – rendkívül gyorsan terjedt a közösségben és az iparágban, így mára ez vált a sztenderddé az AI-ügynökök integrációjában. Ugyanakkor a bővülő eszközkészlet és az egyre nagyobb adatmennyiség miatt a hagyományos működés lassulást és költségnövekedést eredményez, amelyeket a kódvégrehajtás hatékonyan képes orvosolni. Az MCP kihívásai: tokenfogyasztás és lassú működés A Model Context Protocol lényege, hogy az AI-ügynökök egyetlen protokoll implementálásával hozzáférhetnek egy egész integrációs ökoszisztémához.…
-
Hogyan oldják meg a fejlesztők az AI ügynökök hosszú távú munkavégzésének kihívásait?
Az AI ügynökök képességeinek fejlődésével egyre gyakrabban merül fel az igény, hogy ezek az intelligens rendszerek hosszabb, akár órákat vagy napokat igénylő feladatokat is el tudjanak végezni. Ugyanakkor az egyik legnagyobb nehézség az, hogy az AI-ügynökök munkamenetei szakaszosak: minden új munkafázis egy friss, előzmények nélküli kontextusablakkal kezdődik, így az előző ülések eredményeit nem tudják automatikusan megőrizni vagy felhasználni. Ez olyan, mintha egy szoftverfejlesztő csapatban minden műszakban új mérnök érkezne, aki nem ismeri az előző műszakban végzett munkát. Ez a korlát jelentős akadályokat gördít a komplex projektek elé, amelyek nem valósíthatók meg egyetlen kontextusablakon belül. A fejlesztők ezért olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik az AI-ügynökök számára, hogy több munkameneten keresztül…
